Látnivalók

BODROGKISFALUD
A települést 1220-ban említik először a források Kysfalud névalakban. Az idők folyamán a falu neve csak írásmódjában változott: Kyusfalud (1317), Kysfalu, Kysfalud (1370-1459), Kysfalwd (1549), Kisfalu (1773), Kis Falud (1785), Kiss Falud (1806), Kis-Falud (1828), Bodrog-Kisfalud (1863-1873), Kisfalud (Bodrog-Kisfalud) (1882), Bodrog-Kisfalud (1892-1900), Bodrogkisfalud (1902-1950).

A Kisfalud név a falunak viszonylagos csekély kiterjedésére, méretére, míg a Bodrog- előtag a Bodrog folyó mellettiségre utal. Maga a Bodrog szó (első említése 1267-ből Budrug alakban) valószínűleg a magyar bodor névszóból ered, melynek jelentése hullámos, nem sima víztükrű folyó”. Kevésbé meggyőző feltevés szerint a folyónév a magyar Bodor személynévből származik.
A falut 1660-ban Révfalunak is hívták. Schicha császári mérnök ekkor készített egy térképet Tokajról és környékéről, melyet rézkarcban nyilvánosságra is bocsátott, amin Kisfalud Révfalu” név alatt is fel van tüntetve.
Egyes munkák szerint régen Messzefalva vagy Meszesfalva néven is emlegették a falut, de a forrásokban mi ezzel a névvel nem találkoztunk.
A települést 1950-ben Szegivel egyesítették, ideiglenesen Bodrogkisfalud néven, de a falu hivatalos nevének 1951-ben Bodrogszegit állapították meg. Hivatalosan a Bodrogkisfalud nevet csak a rendszerváltás után, 1991-ben kapta viszsza a község, amikor Bodrogkisfalud és Szegi újra különvált.
A Szegi név a magyar szeg, szeglet, zug” származéka. A XVII. század végéig Szegi önálló település volt közvetlenül Kisfalud szomszédságában. A XVIII. század elejétől egészen 1913-ig Kisfaludhoz tartozott, mint földesúri prédium. 1913 és 1950 között önálló település volt és az lett 1991-től is.
A településen körülbelül 39 vállalkozás üzemel.
Ezek nagy része családi vállalkozás, ezért csak nagyon minimális főt foglalkoztatnak, de mindenképpen szükség van rájuk a településen.
Megtalálható közöttük szállítmányozó, betonelem gyár, pékség, cukrászda, vegyesbolt, vendéglátós, és szinte minden egyéb szektor egyaránt.
Néhány gazda tejtermeléssel is foglalkozik, ugyan csak kicsiben, de ezen családok számára is megélhetést biztosít a szarvasmarha tartás.

Legfőképpen a földművelés és a szőlőtermesztés dominál, a lakosok őstermelőként végzik ezt a tevékenységet, kihasználva a szőlőtermő dűlők sajátosságait. A borgazdálkodás sok lakosnak ad megélhetést, és a falusi turizmus fő motorja a borkóstolás és pincelátogatás. Főként nyáron sok turista jön a községbe, mert a jó borok híre messzire terjed és jönnek megkóstolni a híres Tokaji aszút és más finom borokat.

Hiszen Tokaj-Hegyalja a XVI. században vált a történelmi Magyarország legfontosabb borvidékévé, miután a török hódítók meghódították a korábban vezető helyet elfoglaló Szerémséget. Az elsőség elnyerésében a főbor”, az aszúbor megjelenése is szerepet játszott, amelyet csak a Hegyalján tudtak készíteni. Magán a Hegyalján az évszázadok alatt más és más területet értettek, térben és időben eltérő településeket soroltak hozzá. Kisfalud gyakorlatilag mindvégig hegyaljai településnek számított. A jó termőtalaj, a déli napos oldal kedvező a szőlő érésének. Késő őszre a szemek beaszúsodnak és kiváló borok készíthetők belőle.

Műemlékek, templomok
Római Katolikus Templom
A vallásalap és a hívek költségén 1810-ben épült meg a gyülekezet saját temploma, de az istentiszteleteket továbbra is a keresztúri plébános vezette. A XIX. században a templomot többször átépítették, mégis annyira tönkrement, hogy 1929-ben le kellett bontani. Az új templomot 1930-ban gróf Széchenyi Wolkenstein Aladárné támogatásával Gergely András bodrogkeresztúri plébános építtette. A neoromán stílusú templom Szent Anna tiszteletére lett felszentelve. 1959-től 1989-ig volt önálló lelkésze a gyülekezetnek, 1989-től 1999-ig Erdőbénye, 1999-től 2010-ig Olaszliszka, 2010 augusztusától pedig Tokaj filiája lett Bodrogkisfalud. 1999-től 2010-ig Kostyál László esperes Úr látta el a papi teendőket, az ő távozása után Kertész Ferenc esperes Úr  vette át a gyülekezetet. Minden kedden 16 órától, és minden vasárnap 11.30-tól celebrál misét a templomunkban, melyre szeretettel várja a híveket.
Gps: Lat: 48.177452, Lon: 21.362329

Görög katolikus egyház
A görög katolicizmus kisfaludi történetének kezdete a falu XVIII. századi benépesüléséhez kapcsolódik. A hegyaljai parochiák a Munkácsi Egyházmegyéhez tartoztak. Az itteni görög katolikusok száma jelentékeny számú ukrán és szlovák lakosságot feltételezett. 1750-1751-ben Olsavszky Manuel püspök által végzett összeírás Kisfaludot 69 görög katolikus lakossal, Tokaj fíliái közt említi meg.  A bodrogkisfaludi gyülekezet jelenleg is Tokaj filiája. Gorcsa György paróchus Úr minden hónap első vasárnapján 11.30-kor tart misét. Ezen alkalmakkor a római katolikus szentmise elmarad.

Református gyülekezet
Kisfalud lakossága a XVI. század második felében tért át a kálvini tanok gyakorlására, melynek elterjedésében a birtokos uraknak volt döntő szerepe. A gyülekezet Bodrogkeresztúr filiája volt 1625-ig, amikor is anyaegyházzá vált. A gyülekezetnek volt egy kis temploma, iskolája, rendelkezett borházzal, szőlővel. A XVIII. században a református templom elpusztult. A kisfaludi református eklézsia Bodrogkeresztúr filiája lett, s mind a mai napig az maradt.
Szűcs Edina tiszteletes Asszony minden második vasárnap 14 órától tart Istentiszteletet a Nyugdíjasházban, illetve minden második csütörtökön 17 órától bibliaórát.

Izraelita hitközség
A zsidók a XVIII. században telepedtek le a faluban. Bodrogkisfalud fiók-hitközsége volt Bodrogkeresztúrnak. A kisfaludi zsidó lakosokat a németek Aushwitzba szállították, ahonnan csak nagyon kevesen tértek haza, azok is másutt telepedtek le.

Tájház
1890 körül épült vályogház. Van benne „elsőház”, pitvar és konyha. Később építettek hozzá hátsóházat és kamrát, majd istállót. Szabadkéményes, melyet átalakítottak. Az elsőházban a tatarozás során megtalálták a búboskemence nyomait. Cseréptetős, gangos, faoszlopokkal. Eleje tűzfalas, felül egy pici ablakkal. Az elsőházon elöl két kis ablak és a gangra nyílik a harmadik ablak. Belül fagerendás. A konyhában rakott sparhelt van, nagyon kicsi ablak. A később épült hátsóház egy lépcsőfokkal magasabb. Belseje szintén fagerendás és egy kis ablak néz a gangra. A kamara a tornácról nyílik. Az istálló csak egy tehén számára készült, melyet jelenleg szerszámok bemutatására használunk.
2000-ben teljes felújításon esett át. Mindent eredeti formájában restauráltak. Az udvaron hatalmas cseresznyefa, alma-, szilva-, meggy-, őszibarackfa található. Eredeti formájában meghagyott kút. Előtte a virágoskertben a múlt század jellegzetes virágai pompáznak: muskátli, viola, büdöske, dália.